Kosár
A kosarad üres

Darab:
0

Összesen:
0

Összesen: 1388 / 1388

Extrák

Színtelen folyadék, mely vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódik.

Nukleinsavakban, koenzimekben, nukleotidokban és nukleozidokban előforduló színtelen kristályos anyag.

A halogének egyik képviselője. Sárgászöld színű, nagy reakcióképességű, mérgező gáz. Egyik legismertebb vegyülete a teflon.

Diszacharid, mely két alfa-D-glükóz összekapcsolódásával jön létre.

A normális szénláncú alkánok homológsorának harmadik tagja.

A dikarbonsavak legegyszerűbb képviselője.

Színtelen, szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely nedves levegő hatására fehér füstöt képez.

A legismertebb, élelmiszeripari szempontból is fontos alkohol.

Háromértékű alkohol, mellyel gyakran krémek, kenőcsök összetevőjeként találkozunk.

A két glicinmolekulából peptidkötéssel kialakuló legegyszerűbb peptid.

Foszforsavból protonleadással képződő összetett ion.

A normális láncú alkánok homológsorának második tagja.

A növények legfontosabb nitrogénforrása, összetett ion.

Színtelen, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, geometriai izomerje a cisz-but-2-én.

A savas kémhatásért felelős összetett ion.

Kénsavból protonleadással képződő összetett ion.

A benzol az aromás vegyületek legegyszerűbb képviselője.

Emlősállatok vizeletében előforduló vegyület, melyet nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásához használnak fel.

Színtelen, édeskés szagú, mérgező folyadék. Jól oldja a zsírokat és olajokat.

A cellobióz a cellulóz alapvető szerkezeti egysége.

Vízmolekulából protonleadással képződő összetett ion.

A legkisebb molekulájú kétértékű alkohol.

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.