Színtelen folyadék, mely vízben nem, szerves oldószerekben jól oldódik.
Nukleinsavakban, koenzimekben, nukleotidokban és nukleozidokban előforduló színtelen kristályos anyag.
A halogének egyik képviselője. Sárgászöld színű, nagy reakcióképességű, mérgező gáz. Egyik legismertebb vegyülete a teflon.
Diszacharid, mely két alfa-D-glükóz összekapcsolódásával jön létre.
Színtelen, szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely nedves levegő hatására fehér füstöt képez.
A legismertebb, élelmiszeripari szempontból is fontos alkohol.
Háromértékű alkohol, mellyel gyakran krémek, kenőcsök összetevőjeként találkozunk.
A két glicinmolekulából peptidkötéssel kialakuló legegyszerűbb peptid.
Színtelen, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, geometriai izomerje a cisz-but-2-én.
Emlősállatok vizeletében előforduló vegyület, melyet nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásához használnak fel.
Színtelen, édeskés szagú, mérgező folyadék. Jól oldja a zsírokat és olajokat.
A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.