Az evolúció során többször, egymástól függetlenül kialakultak különböző típusú látószervek.
Repülő őshüllő, hasonlít a madarakra, de nincs köztük közvetlen evolúciós kapcsolat.
A rövidlátás és a távollátás korrigálása homorú, illetve domború lencsével lehetséges.
A beszéd agykérgi központok összehangolt szervezőmunkáját igényli.
Madár- és hüllőbélyegeket egyaránt mutatott, ezért ősgyíkmadárnak is nevezik. Valószínűleg a madarak őse.
Kihalt ormányos, az elefántok közeli rokona, melyre a jégkorszaki ember vadászott.
A dohányzás súlyosan károsítja a légzőrendszert: többek között COPD-t és tüdőrákot okozhat.
Tengeri életmódhoz alkalmazkodott emlős, Földünkön a legnagyobb valaha élt ismert állat.
A Déli-sarkvidéken élő, a hideghez és az úszáshoz alkalmazkodott madár.
Megismerhetjük a tulipánt, a nárciszt, a hóvirágot, és virágjuk felépítését.
Édesvizeinkben számos, táplálkozási szempontból is közkedvelt halfaj él.
Hazánkban is előforduló mérges kígyó, harapása emberre nagyon ritkán veszélyes.
Az enzimek biokémiai reakciókat katalizáló fehérjemolekulák, melyek működése szabályozható.
Az animáció bemutatja a főbb madártolltípusok: a pehely-, a fedő- és az evezőtollak felépítését, és a toll finomszerkezetét.
A gekkók képesek a falakon vagy a mennyezeten is közlekedni. Az animáció bemutatja a lábak tapadásának magyarázatát.
E kérészek lárvái három évig élnek a vízben, míg a kifejlett egyedek élete egyetlen napig tart, és a szaporodásra korlátozódik.
A niche az élőlények, illetve populációk környezeti igényeit jellemző elvont fogalom.
A hipotalamusz és az agyalapi mirigy hormonrendszerünk irányító központja.
Fontos hormontermelő mirigy. Hormonjai az anyagcsere intenzitására és a kalciumháztartásra hatnak.
A gerincesek evolúciója során az egyes agyterületek relatív fejlettsége megváltozott.